Régóta szerettem volna már megmutatni laikusok számára is, hogy egy adott témát mennyire különbözőképpen lehet lefotózni. Legyen szó akár esküvőről, városról vagy portréról, témától függetlenül mindenhol megmutatkozik a fotós saját stílusa, egyénisége. Sokan a mai napig azt hiszik, hogy fotós és fotós közt nincs különbség, és a fotózás nem művészet.

Így két fotós barátommal kitaláltuk, hogy szervezünk egy fotózást, ahol mindannyiunknak 30 percünk van arra, hogy portékat készítsünk egy modellről, amiket később összehasonlítunk. Hogy reprezentatív és egységes képet kapjunk, egymás fotózásán nem voltunk jelen, ugyanazon a helyszínen, ugyanazokban a fényviszonyokban fotóztunk. Így tudtuk igazán összehasonlítani egymás képeit. Mi sem gondoltuk volna, hogy ekkora lesz a különbség. A végeredmény magáért beszél, teljesen különböző három fotósorozat készült. Íme az eredmény (a képek megnyitásához kattints az első fotóra):

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

A fotózásról készült egy werk videó is, ahol megtudhatjátok, hogy ki, milyen koncepció alapján fotózott és hogy hogyan készítettük el a képeket. Elmondjuk, hogy mik voltak a fotózásunknak a részletei, ahol betekinthettek a kulisszák mögé is.

Azt hiszed a fotózás csak gombnyomogatásból áll? Veszel egy tuti kamerát és máris olyanok lesznek a fotóid, mint több évig tanult fotós kollégáké? Nagyot tévedsz. Hiába imádom a szakmámat, és szerintem a világ legjobb foglalkozása, ennek is van sötét oldala. Megértetni az ügyféllel, hogy miért éri meg neki fizetni a fotókért? De hát a telefonnal ő is tud fotózni. Hát persze. Nézzük részletesen:

A digitális fényképezőgépek terjedésével szinte ma már minden családban van egy tükörreflexes fényképezőgép. Az akár már automata módban is használható eredmény okozta sikerélmény miatt, egyre többen válasszák a fotózást maguknak, mint hobbi. De ez egy drága hobbi. Az ember mindig invesztál bele, fejlődik, és több és több eszközre ruház be. Szenvedéllyé válhat. De miért ne élhetne meg az ember a hobbijából? Legyünk szerényebbek. Csak annyit megkeresni a fotózásból, hogy azok a bevételek fedezzék a felszerelés okozta kiadásokat. Jól hangzik ugye?

Több mint 10 éve kezdtem a fotográfiát - pofátlanul fiatal korom ellenére - ami mára megélhetéssé nőtte ki magát. Rendszeresen kapok megrendeléseket külföldről a legkülönbözőbb cégektől, sikerült kiépítsem a vállalkozásomat, úgy, ahogy azt én gyermekkoromban elképzeltem. Így rengetegen kérdezik tőlem, hogy hogyan lehet egy fotós karriert felépíteni, hogyan válhat valakiből fotós, mik a lépcsőfokai? A közhelyek helyett (légy kitartó, fotózz sokat, stb) használható választ szerettem volna adni. Amennyi ember, annyi történet, nincs bevált módszer, nincs olyan, hogy siker kulcsa. Több összetevője van, ami egésszé alakulva adja meg azt, hogy az ember eljusson A-ból B-be. Így úgy döntöttem, hogy egy videósorozatban elmeséltem nektek egész a kezdetektől indulva, hogyan hogyan jutottam el idáig, és hogyan vált a szenvedélyből megélhetés.

A videósorozat három részes, aminek az első része:

Második része:

Harmadik része:

Bécsben a Millenium Towert-t fotózva a szokásos naplementében készült fényképnél óriási nagy szerencsém volt. Októberben ritka az ilyen naplemente, ritka, hogy ilyen színvonalon megtudjam ezt örökíteni. Az ilyen jellegű felvételek nagyobb részében égboltot kell cseréljek, hogy az megnyerő legyen a megrendelő részére. De ebben az esetben Bécs megspórolta nekem ezt a munkát. Rajzolni nem tudtam volna szebbet.

Több szemszögből is le kellet fotózzam a tornyot. A földrajzi elhelyezkedéssel is szerencsés volt, mivel szemben egy pár kilométer hosszú sziget volt megtalálható, amit végigsétálva több rálátást is biztosított a toronyra.

Kíváncsi vagy, hogy hogyan készült a fotó pontosan? Lesd meg a videót róla:

Olcsóbb állványokat fotózásra már ötezer forinttól kezdődően találhatunk, de határ a csillagos ég. A termékek palettáján könnyű elveszni. Rendeltünk 14.000 forintból egy kínai fotóállványt, teszteltük mit tud, milyen helyzetekben tudjuk használni, és mikor nem ajánlott. Gyorsteszt.

Novemberben lesz egy éve, hogy feltöltöttem első vlog videómat és elérkezett láttam az időt: UPGRADE. Eddig, egy GoPro 4 kamerát használtam egy egyszerű gimballal. De kinőttem. A kamerák útvesztőjében ugyan én is elakadtam, de megmutatom, hogy nekem mire érte meg upgradelni. Lássuk:

Fotósként a lehető legjobb képért bármire képes az ember. Legalábbis én igen. Így történt ez nem régen, amikor is egy szálloda lobbijáról kellett fényképet készítsek felülnézetből. Ablaküvegen állva, 50 méterrel a lábam alatt. Nem volt teljesen veszélytelen, de egy életre megbántam volna, ha nem vállalom be.

Egy perces videó is van a sztoriról, hogy hogyan is készült a fotó:

Átbicajoztunk Delftbe, Rotterdamtól 15 kilométerre lévő kis városba. Tipikus holland kisváros. Találtunk egy cukrászdát, aminek neve Huszár volt. A rotterdami vásárcsarnokban is szétnéztünk.

Fotósként beszabadultam Rotterdam belvárosába naplementére. Lenyűgözött a belváros. Nem igazán tapasztaltam, hogy a városnak lenne igazából központja. A város nagy kiterjedése miatt nem érezni azt az igazi nagyvárosi hangulatot, még csúcsidőben sem igazán vannak dugók. A rengeteg zöldövezet, mindent körülölelő, fák, és a füvesített terület igazi élhető város hangulatát tükrözik.

Rotterdam belvárost fotóztam. Napi vlog.